Cicákról minden tudnivaló

Ezen a honlapon meg találhatsz mindent ami a cicákról szól.

 Avédőoltás a betegségek megelőzésének fontos eleme.

 

Tartalom:

Előnyök és hátrányok

Az immunrendszer alapvető szerepet tölt be a betegségek elleni védekezésben. Az egyik legfontosabb feladata a kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) elleni küzdelem. A vakcinák segítenek az immunrendszer felkészítésében ezek ellen. A védőoltás a macska szervezetében ellenanyagválaszt provokál, ami segít a később támadó valódi kórokozót leküzdeni. A védőoltások hatására termelődött ellenanyagok azonban nem minden esetben eredményeznek teljes védelmet és nem minden macskában hatnak egyformán. Ezért lehetőleg még a megfelelően beoltott macskákat is távol kell tartami a fertőzésektől. Ennek okairól máshol írunk bővebben.

Az első oltás beadatására 6-8 hetes életkorban kerüljön sor, mert néhány cicában az anyai ellenanyagok mennyiség ekkorra már a kritikus érték alá csökken. Ezt 3-4 hetente kell megismételni úgy, hogy az utolsó 12 hetes életkor után essen. Addigra ugyanis az anyai ellenanyagok szintje biztosan olyan alacsonyra csökken, hogy a cica képes az oltásra reagálni. Vannak olyan védőoltások is, amelyeket nem adunk be addig, amíg az anyai ellenanyagok szintje magas, mert kicsi a korai fertőzés valószínűsége. Erre példa a veszettség elleni védőoltás.

Az alapoltásokat követően a vakcina gyártók és az ellenőrző szervek vizsgálatain alapuló időpontban kell a macskát újraoltani. A már említett veszettségnél maradva vannak olyan vakcinák, amelyek 1 éves és vannak olyanok is, amelyek 3 éves védettség kialakulását eredményezik. Ajánlott minden oltóanyag esetében az oltási utasítás szerint eljárni, mert ez garantálja a legjobb védőhatást.

Az utóbbi években sok hiedelem és köztük nem egy tévhit terjedt el a védőoltások veszélyeivel kapcsolatban. Az igazság ezekkel szemben az, hogy a védőoltásoknak valóban lehet kára, de az nem közelíti meg a vakcinázásból származó előnyöket. Az oltások beadása csekély, azok elmaradása viszont súlyos kockázattal jár.

Az oltási reakciók ritkák és általában enyhe lezajlásúak. Ajánlott előre tájékoztatni az állatorvost, ha ilyen reakció előfordult már a macska múltjában, mert ennek ismeretében a mellékhatás kockázata csökkenthető. Emellett a védőoltást megelőző vizsgálat előtt ismertetni kell a macskánál tapasztalt egyéb problémákat, a korábbi súlyosabb megbetegedéseket és a fennálló gyógykezeléseket is.

A leggyakoribb oltási reakciók enyhe lezajlásúak. Általában néhány órán belül a védőoltás beadása után kezdődnek, esetleg néhány napon belül és legfeljebb néhány napig tartanak. A tünetek:

  • érzékenység a vakcina beadásának helyén
  • kicsi, tömött, nem fájdalmas duzzanat
  • tüsszögés, ha az orrba (intranazálisan) törtét a védőoltás beadása
  • csökkent étvágy és aktivitás
  • enyhe láz

 A felsoroltak mellett kalicivírusos nátha elleni védőoltás után ideiglenesen fájdalmas izületek és sántaság léphet fel, chlamidiózis elleni védőoltást pedig néha 1-3 hétig tartó sántaság, étvágycsökkenés és enyhe láz követi.

Szerencsére még a fentieknél is sokkal ritkábban találkozunk súlyos oltási reakcióval. Ezek:

  • allergiás reakció az oltás beadását követő néhány perc-egy órán belül
  • daganatképződés (szarkóma) a vakcina beadásának helyén néhány héttel vagy hónappal a leukémia vagy a veszettség elleni védőoltás beadása után.

Ez utóbbiak akár a macska elpusztulásához is vezethetnek, de évente kevesebb esetben következnek be, mint ahány macska elpusztul az ország akár egy kisebb településén a védőoltások elmaradása miatt. Vagyis az oltásoknak van kockázata, de az nagyon csekély, míg az oltások elmaradása esetén komoly veszélynek van kitéve a macska. Az esetleges nemkívánatos oltási reakciók miatt így oktalanság az indokolt védőoltások elhagyása.

Tévhit az is, hogy a rendszeres védőoltás lappangó egészségkárosodást okozva megrövidíti a macskák életét. Ma Európában azoknál a nemzeteknél a leghosszabb a macskák átlagos élettartama, amelyek a legrendszeresebben oltatnak. Sok országban egyáltalán nem számít ritkaságnak a 20 éven felüli életkorú macska, míg ahol laza az oltási fegyelem, ott a 10 év is nagy idő.

zonnal forduljon az állatorvoshoz, ha bármi problémát észlel a védőoltás után. Bár a reakciók ritkák és általában enyhe lezajlásúak, megfelelő kezeléssel segíthetünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással essen túl rajtuk a macska.

vissza a tartalomhoz

Mi ellen védenek?

Ma már számos olyan betegség kialakulása ellen védekezhetünk védőoltásokkal, amelyek korábban tömegesen szedték az áldozataikat a macskák között. Ezek az alábbiak:

Pánleukopénia

A macskák pánleukopéniája (fertőző gyomor-bélgyulladása) erősen fertőző, többnyire halálos kimenetelű betegség. A megbetegedett állatok nagyon elesettek, étvágytalanok, általában lázasak, hánynak és hasmenésük van, néhány macska pedig hírtelen elpusztul még mielőtt a felsorolt tünetek kialakulhatnak. A vírus a fertőzött macskák a bélsarával ürül, nagyon ellenálló, ezért a külvilágban hónapokat-éveket is túlél. Ellenáll a legtöbb fertőtlenítőszernek is. A védőoltások megjelenése előtt ez a betegség pusztította el Magyarországon a legtöbb macskát, de az oltatlan állatok között még ma is szedi áldozatait. A modern vakcinák megbízható védelmet nyújtanak ellene. Mivel a kórokozó ragályfogó tárgyakkal (pl. cipőtalpra tapadva) is terjeszthető, ezért az ellene való védőoltás kivétel nélkül minden macskának javasolt. Az élő vírust tartalmazó oltóanyagok vemhes állatnak nem adhatóak.

A macska herpeszvírusa és kalicivírusa

herpeszvírus a macskák rhinotracheitiszét, a kalicivírus pedig egy hasonló, súlyos lezajlású légúti megbetegedést, a kalicivírusos náthát okozza. Az előbbi felelős a fertőző felső légúti megbetegedések 80-90 százalékáért. Habár az általuk okozott betegség idősebb macskára nem veszélyes, fiatalokban súlyos lezajlású, esetenként halálos kimenetelű is lehet. Általában tüsszögés, szem- és orrváladékozás, valamint láz kíséri. Olykor sántaság vagy idült homloküreg-gyulladás is társulhat hozzá. Mindkét vírus ürül a fertőzött állatok orr- és szemváladékával, valamint a kilélegzett levegővel. Leginkább kölyökkorban és általában a beteg állattal való érintkezés révén fertőződnek meg a macskák, a kitüsszögött víruspartikulák vagy a fertőzött edények révén. Mindkét kórokozó nagyon ragályos. A fertőzött macskák soha nem szabadulnak meg ezektől a vírusoktól, amiket időnként vagy folyamatosan később is ürítenek. Az ellenük való védőoltás nem jár teljes védelem kialakulásával, de jelentősen csökkenti a megbetegedés valószínűségét és súlyosságát, ezért kivétel nélkül minden macskát ajánlott beoltatni ellenük.

Veszettség

Minden esetben halálos kimenetelű megbetegedés, aminek komoly közegészségügy jelentősége is van. Sok fertőzött országban kötelező a macskákat rendszeresen beoltatni ellene. Nálunk is minden macskának ajánlott.

Macskaleukémia

Ma a macskák leukémiájának vírusa (Feline Leukemia Virus, FeLV, a macska egyik retrovírusa) pusztítja el a legtöbb macskát. Ezt a vírust a fertőzött macskák a nyálukkal és az orrváladékukkal ürítik. A fertőzés közvetlen érintkezés útján terjed, leginkább harapott sebek révén, vagy pedig a fertőzött anyák adják át a kicsinyeiknek. A vírus okozta betegség kezdetben lappangva fejlődik, de súlyos lezajlású, ezért a fertőzöttek kevesebb, mint 20 százaléka éli meg a fertőződés utáni 3. évet. A leggyakoribb tünetek a vérszegénység, a rákos daganat és a másodlagos fertőzések az immunrendszer megbetegedése következtében. Veszélyeztetett minden olyan macska, amelyik - ha csak ritkán is, de - kijár a házból, ezáltal fertőzött macskákkal érintkezhet.  A több macskát tartó háztartásokban élő macskák is veszélyeztetettek, még ha nem is járnak ki. A 4 hónaposnál fiatalabb cicák a legérzékenyebbek a fertőzésre. A védőoltás nem jár teljes védelem kialakulásával, de jelentősen csökkenti a betegség valószínűségét. A legjobb ezért elkerülni a fertőzés lehetőségét és ajánlott minden olyan macskát beoltatni, amelyek a fertőzésnek kietettek, vagyis több macskás háztartásokban élnek vagy kijárnak.

A macskák immunhiány betegsége

Ezt a megbetegedést a macskák immunhiány vírusa (Feline Immunodeficiency Virus, FIV, a macskák másik retrovírusa) okozza. A leukózishoz hasonlóan ez is sok macskát pusztít el, bár annál ritkábban fordul elő. A fertőzés elsősorban harapott sebekkel terjed, így a kijáró, verekedő macskák vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. A fertőzött macskák évekig tünetmentesek, majd másodlagos fertőzések lépnek fel, mert a FIV az immunrendszert támadja meg. A legmegbízhatóbb védekezés a macska benntartása a lakásban. A kijáró macskák és a több macskát együtt tartó háztartások macskái számára létezik védőoltás, ami nem nyújt teljes védettséget, de csökkenti a betegség valószínűségét. Sajnos a FIV ellen beoltott állatok vérvizsgálata pozitív eredményű lesz, így nem különíthetőek el a fertőzöttektől. Mivel a menhelyeken elaltatják a fertőzött macskákat, ezért csak a mikrochippel megjelölt állatokat tanácsos beoltatni. Így elkerülhető a félreértésből adódó tragédia. Európában ez a vakcina még nem kapható.

A macskák fertőző hashártyagyulladása

A betegséget (Feline Infectious Peritonitis, FIP) a macska koronavírusa okozza. Ennek a vírusnak több törzse is van, amelyek elsősorban a kórokozó képességükben térnek el egymástól. A legtöbb nem okoz megbetegedést. A fertőző hashártyagyulladás a koronavírus fertőzöttek alig 1-5 %-ában jelentkezik. A vírus  elsősorban a bélsárral ürül és a macskák általában szájon át veszik fel őket közvetlen kontaktus során, illetve fertőzött macskavécé, etetőtál, fekhely vagy játékok közvetítésével. Különösen a több macskás háztartásokban és a tenyészetekben gyakori. Leggyakrabban a fiatal állatok betegednek meg, bár a betegség bármely életkorban előfordulhat. A FIP minden esetben halálos kimenetelű. Van védőoltás ellene, de nem 100 %-os a védőhatása. Menhelyekben és tenyészetekben szerzett tapasztalatok alapján mintegy 75%-al kevesebb oltott macska betegszik meg, mint oltatlan. A több macskás háztartásokban, a menhelyeken és a tenyészetekben ajánlott a vakcina használata, 16 hetes kortól, különösen ott, ahol a betegség már előfordult.

Chlamidiózis

A chlamidiózist egy baktérium, a Chlamydia psittaci okozza. A kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb tünete, de tüsszögést és orrváladékozást is okozhat. A baktériumot a macskák közvetlen kontaktussal terjesztik és a fertőzés 5 hetes és 9 hónapos kor között a leggyakoribb. Különösen gyakori a több macskás háztartásokban és a macskatenyészetekben.  A vadmadarakra vadászó macskák is gyakran megfertőződnek, ezért az USA-ban „énekesmadár betegségnek” is nevezik. A védőoltás nem nyújt teljes védettséget, de jelentősen csökkenti a betegség valószínűségét. Ez az oltás viszonylag gyakrabban jár oltási reakcióval, mint a többi, de azok általában enyhék és jól kezelhetőek. A betegségnek közegészségügyi vonzata is lehet, igaz, csak nagyon ritkán, ugyanis enyhe kötőhártya-gyulladást okozhat emberben is. A védőoltás javasolt a több macskás háztartásokban és a macskatenyészetekben, valamint a kijáró és a vadászó macskák számára.

Bőrgombásság

A kórokozót sok macska tünetmentesen hordozza, de csak egy részük betegszik meg. A fertőzésre az ember is fogékony. Leggyakrabban kör alakú szőrtelen foltok formájában jelentkezik. A védőoltás mind megelőzésre, mind pedig gyógykezelésre használható. Ahol előfordult már a megbetegedés, ott minden macskát javasolt beoltatni.

Bordetellózis

Bordetella bronchiseptica egy baktérium, ami légzőszervi betegséget okozhat macskában. Az ilyen macskák köhögnek, tüsszögnek, váladékozik az orruk és a szemük, valamint lázasak. A macskák a baktériumok belégzésével fertőződnek meg. Különösen gyakori a fertőzöttség a menhelyeken és a több macskás háztartásokban, tenyészetekben. Kapható ellene védőoltás, ami csökkenti a megbetegedés valószínűségét vagy súlyosságát. Leginkább a többmacskás háztartásokban és a tenyészetekben, valamint menhelyekre vagy panziókba kerülő macskákat ajánlott beoltatni.

Giardiózis

Giardia lamblia egysejtű parazita, ami gyomor-bélrendszeri megbetegedést okozhat. A leggyakoribb tünet a hasmenés, ami sokszor nyálkás. A kórokozó a bélsárral ürül és a fertőzött ivóvíz vagy macskavécé, közvetlen érintkezés vagy pedig az áldozatállatok elfogyasztása révén terjed. Súlyos problémát jelenthet, ahol több macskát tartanak együtt. A védőoltás használata ott javasolt, ahol gyakori a probléma. Magyarországon ez a vakcina nem kapható.

vissza a tartalomhoz

Oltási program

Olyan nem létezik, hogy „minden macskára ajánlott oltási protokoll”. Az oltási programot minden macska számára egyedileg kell megtervezni az alábbi szempontok alapján.

Azokat a védőoltásokat, amelyeket minden macskának meg kell kapnia, "mag" (angolul: core) oltásoknak nevezzük. Ebbe a magba a pánleukopénia, a rhinotracheitis, a kalicivírusos nátha és – a fertőzött országokban, így Magyarországon is - a veszettség tartozik bele. A többi, "nem mag" oltásokat az állat kora, fajtája, egészségi állapota és a fertőzési veszély alapján egyedileg mérlegeljük. Ez utóbbiak közé tartozik a macskaleukémia (FeLV), a macskák immunhiány betegsége (FIV), a fertőző hashártyagyulladás (FIP), a bőrgombásság (dermatofitózis), a chlamidiózis, a bordetellózis és a giardiózis elleni védőoltás.

Magyarországon a vakcinák beszerezhetősége is befolyásolhatja az oltási programot, de a mag oltások mindig, minden macska számára elérhetőek.

1.) Minden macskának ajánlott (mag) védőoltások

Pánleukopénia, rhinotracheitisz és kalicivírusos macskanátha: Első oltás: 6-8 hetes korban, majd ismétlés 3-4 hetente, amíg a macska 12 hetesnél idősebb lesz. Ezt követően a fertőzésnek kitett macskáknak évenkénti védőoltás javasolt.

Veszettség: Első oltás 12 hetes kor után, ismétlés 1 év múlva, majd a védőoltás használati utasítása szerint 1-3 évente. Rendkívül súlyos közegészségügyi jelentősége miatt Magyarországon minden macskának ajánlott.

2.) Egyedi elbírálás alapján ajánlott (nem mag) védőoltások

Macskaleukémia: Ajánlott minden fertőzési veszélynek kitett, kijáró vagy csoportosan tartott macskának. Ma ez a fertőző betegség pusztítja el a legtöbb macskát, ezért egyesek a mag csoportba sorolják, mert minden csoportosan tartott és kijáró macska számára ajánlott.

Immunhiány betegség: Ajánlott minden a fertőzés veszélyének kitett (vagyis kijáró, más macskákkal verekedő) macskáknak.

Chlamidiózis: Ajánlott a több macskát tartó háztartásokban és a macskatenyészetekben, ahol a betegség előfordul, valamint a kijáró és vadászó macskák számára is.

Fertőző hashártyagyulladás: A fertőzési veszélynek kitett (főleg fertőzött állattal együtt tartott) macskáknak ajánlott.

Bőrgombásság: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni. Megelőzés és gyógykezelés céljából egyaránt alkalmazható.

Bordetella: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni.

Giardia: A tartási körülmények és a fertőzés előfordulása alapján ajánlott mérlegelni.

Ajánlott oltási program

Az elmondottak alapján minden macskára saját, elsősorban a tartási körülményektől és a környezetben előforduló megbetegedésektől függő oltási programot kell összeállítani. Az alábbiakban ezért a leggyakrabban ajánlott protokollt ismertetjük.

6-7 hetes korban (szükség esetén):

  • Kombinált vakcina pánleukopénia, rhinotracheitisz és kalicivírusos nátha ellen. Tartalmazhat chlamidiózis elleni komponenst is, ha szükséges.

9-10 hetes korban:

  • Kombinált vakcina
  • Macskaleukémia

12-13 hetes korban:

  • Kombinált vakcina
  • Macskaleukémia
  • Veszettség

16 hetes kortól (szükség esetén, a részleteket lásd alul):

  • FIP
  • Bőrgombásság

Ismétlő oltások:

  • Kombinált
  • Macskaleukémia
  • Veszettség

Fertőző hashártyagyulladás: 2 oltás, 16 hetes kortól, 3-4 hetes időközzel, orrba. Más oltásokkal együtt is alkalmazható. Évenkénti újraoltással a védelem meghosszabbítható.

Bőrgombásság: 2-3 oltás, a 2. két héttel az első után, a 3. szükség esetén három héttel a második után. Elvileg bármely életkorban adható, de nem javasolt más vakcinákkal keverni és a vemhesség utolsó harmadában alkalmazni. Évenkénti újraoltással a védelem meghosszabbítható.

vissza a tartalomhoz

Az eredménytelenség okai

Nagyon kellemetlen, amikor a macska megbetegszik egy betegségben, amelyik ellen pedig be lett oltva. A védőoltások nem nyújtanak abszolút védelmet, aminek sok oka lehet. Az alábbiakban a leggyakoribb ilyen okokat igyekszünk felsorolni:

Az anyai ellenanyagok gátló hatása

Amikor a kismacska megszületik, ellenanyagokat kap az anyjától. Ez részben az anyaméhben, annak falán keresztül, de nagyobb részt az első napokban fogyasztott anyatejjel (föcstej) következik be. Ezek kicsi fehérjék, amelyeket az egyik fehérvérsejt típus, az ún. B-limfociták termelnek és amelyek a kórokozók bizonyos felületi fehérjéihez kötődve károsítják azokat. Az anyától kapott ellenanyagok azon betegségek ellen védik a kicsiket, amelyeken az anyamacska átesett vagy amelyek ellen védőoltást kapott, ezért a szervezete ellenanyagokat termel ellen, más szóval áthangolódott.

Az anyai védelemre addig van szükségük a cicáknak, amíg a saját immunrendszerük képes nem lesz hasonló áthangolódásra, az immunválaszra vagyis az ellenanyagok termelésére. Ezért az anyai ellenanyagok hetek-hónapok alatt lebomlanak. Ennek sebessége az egyes állatra jellemző, egyedenként változó, több tényezőtől is függ. Általában az egészséges anyától származó, nem nagy alomszámú, a bélférgesség ellen időben kezelt és betegségeken át nem esett, megfelelő környezetben tartott és jól táplált macskakölykökben tovább tart. A betegségek és a stressz felgyorsítják a kiürülést és rövidebb az anyai védelem akkor is, ha a cicák kevesebb föcstejhez jutottak. Pl. a vemhesítés ellőtt pánleukopénia ellen beoltott anyák kicsinyei akár 3 hónapig is védettek maradhatnak a betegség ellen, míg a rendszeresen nem immunizált anyák kölykei 5 hetes korban már fogékonnyá válhatnak.

A természetben a cicák együtt élnek bizonyos kórokozókkal, amelyek jelenléte a gyengülő anyai immunitás időszakában ellenanyag-termelést produkál a cicákban anélkül, hogy azok megbetegednének. Így ezek a kórokozók nem is okoznak járványokat, csak egyedi megbetegedéseket, ha hiba csúszik a folyamatba.

Kellemetlen tulajdonsága az anyai ellenanyagoknak, hogy amíg jelen vannak, addig  megakadályozhatják a védőoltásokra adandó immunválasz kialakulását is. Ahogy csökken a szintjük, a cica egyre fogékonyabbá válik a betegségekre. Ez az optimális időpont a védőoltások megkezdéséhez is. A korábbi példánál maradva, ha a cicát akkor oltjuk be pánleukopénia ellen, amikor még magas az anyai védőanyagok szintje a szervezetében, akkor az oltás nem eredményez immunválaszt és a cica később védtelen lesz. Ha viszont túl sokáig várunk a védőoltás beadásával, akkor megbetegedhet, amikor az anyai ellenanyagok szintje a kritikus érték alá csökken. Az lenne az ideális, ha a védőoltásokat akkor adnánk be, amikor az anyai ellenanyagok szintje lecsökken. Azonban annak a megállapítása, hogy az adott állat esetében ez mikor következik be költséges és nem is gyakorlatias feladat, ezért a védőoltásokat az átlagos kiürülési időhöz igazítva kezdjük meg, majd rendszeresen ismételjük. Vagyis az egyetlen gyakorlatias megoldás az alapoltások ismétlése ebben az időszakban. 

Az alapoltások befejezéséig ajánlott a cicákat izoláltan tartani az idegen macskáktól, mert könnyen megfertőződhetnek a különböző kórokozókkal. Az oltásokat általában 6-8 hetes korban kezdjük meg és 3 hetente ismételjük, amíg az utolsó oltás 12 hetes kor utánra esik. Természetesen, attól függően, hogy mely betegségek ellen vakcinázunk, nagyon sok oltási protokoll létezhet. Ha korábban fertőző betegség fordult elő ott, ahol a macska él, akkor már 6 hetes korban vagy az előtt ajánlott az oltásokat elkezdeni. Ha a macska nem szopott anyatejet az első napokban, akkor az oltóanyagtól függően akár 2-4 hetes kortól vakcinázható.

A védőoltás óta eltelt idő

A védőoltások nem azonnal eredményeznek immunitást. Általában 7-10 napra, néha 2-3 hétre is szüksége van a szervezetnek a megfelelő immunválasz kialakítására. Ráadásul a védőoltás leköti az ún. nem specifikus immunitást is, ami válogatás nélkül minden kórokozó ellen véd, így a vakcina beadását egy fokozottan érzékeny időszak, az ún. negatív fázis követi, amikor az állatok még a megszokottnál is fogékonyabbak a fertőzésekre. 

Hasonló a helyzet akkor, ha a cica már megfertőzött azzal a kórokozóval, ami ellen beoltják. Vagyis megbetegedhet a cica, akár közvetlenül a védőoltás beadása előtt, akár mindjárt utána fertőződik meg.

Ha túl hosszú idő telt el a védőoltás óta, az is fogékonnyá teheti a macskákat. A vakcina okozta védőhatás hossza függ a betegégtől, a vakcina típusától és a macska immunrendszerétől is. Az sem mindegy, hogy milyen környezetben van a macska.  Egyes oltóanyagok évekig tartó, mások viszont 1 évnél is rövidebb védelmet eredményeznek. Az előbbire példa az akár 3 éves védelmet is nyújtó veszettség, az utóbbira pedig a chlamidiózis elleni vakcina, aminek a hatása legfeljebb 8-10 hónapig tart.

Az, hogy egy védőoltás meddig véd, a vakcina gyártója és az ellenőrző szervek vizsgálatai határozzák meg. Az oltást végző állatorvosoknak az ő előírásaikat kell követniük, ellenkező esetben nem garantálható az optimális védőhatás. Ha pl. egy veszettség elleni oltóanyagot évente javasol a gyártó megismételni, akkor ragaszkodni kell ehhez. Ha 3 évente, akkor viszont értelmetlen az állat gyakoribb beoltása, hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik.

Az oltóanyag hatékonysága

A legtöbb vakcina nagyon hatékony, de ez sem jelent 100%-os védelmet. A macskaleukémia vakcinák pl. a macskák 80-90%-át védik meg a fertőzéstől. Ráadásul a különböző oltóanyagok eltérő kórokozó törzseket is tartalmaznak és különböző vivőanyaggal készülnek, ami mind befolyásolja a védőhatásukat.

Emellett az is előfordulhat, hogy a vakcina tönkrement (inaktiválódott). A tárolás és a szállítás során ugyanis sok minden történhet, ami hatástalanná váláshoz vezethet. A leggyakoribb ilyen probléma a vakcina felmelegedése. Ha ez bekövetkezik, inaktiválódik az oltóanyag, ami leggyakrabban a benne található gyengített élővírusok elpusztulásának a következménye. Hasonló eredménnyel jár az is, ha ultraibolya fény éri. Ezért kell a vakcinákat sötét és hideg helyen tárolni. Az ilyen jellegű károsodások ritkák, leggyakrabban a hosszú ideig tartó áramkimaradások és a vakcina postai szállítása során következnek be. Emiatt mi csak olyan helyről rendelünk oltóanyagot, ahonnan megfelelően hűtve szállítják házhoz. Ez többletköltségekkel jár, de a fokozott elővigyázatosság kifizetődik.

A védőoltás beadása

Sokan hiszik, hogy ennél mi sem egyszerűbb. A vakcina gyártója viszont pontosan előírja a beadás helyes módját. A legtöbb oltóanyagot bőr alá fecskendezzük, de van olyan is, amit az izomzatba vagy az orrjáratokba kell bejuttatni. Az élővírusos oltóanyagokat előírásszerűen aktiválni kell a beadás előtt. Tekintettel kell lenni arra is, hogy mindig a megfelelő mennyiségű vakcinát adjuk be. Az oltóanyag gyártója határozza meg, hogy mikor és mennyi időnként kell az alap és az ismétlő oltásokat beadni. Ha pl. az első oltást 2-4 hét múlva javasolják megismételni, az azért van, mert ezzel az ütemezéssel biztosítható a legjobb védőhatás. A mechanizmus ebből a szempontból hasonlít a focira, amennyiben egy labdát akkor lehet a legmesszebbre rúgni, ha az már gurul. Az immunrendszer is felpörög az első oltás után, majd a megfelelő időpontban beadott második (vagy harmadik) hozza meg a hosszú távú védettséget, ezért ebben a vonatkozásban is a gyártó utasításait kell pontosan betartani.

A macska reakcióképessége

Az, hogy a macska megfelelően működő immunrendszerrel rendelkezzen, ugyanolyan fontos, mint az oltóanyag minősége vagy beadása. Ha egy állat nagyon fiatal, az immunrendszere még éretlen és alkalmatlan lehet a megfelelő immunválasz kialakítására. Hasonló a helyzet, ha a macska olyan betegségben szenved, ami legyengíti vagy lefoglalja az immunrendszerét. Ilyenek a lázas megbetegedések vagy egyes vírusfertőzések (retrovírusok). Egyes gyógyszerek egyidejű alkalmazása és a stressz helyzetek szintén gátolhatják az immunválasz kialakulását. Az egyes macskafajták érzékenysége és reagáló képessége is különböző lehet és a macska tápláltsági állapota is meghatározhatja a védőoltások eredményességét.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 13
Havi: 156
Össz.: 7 188

Látogatottság növelés
Oldal: Védőoltások
Cicákról minden tudnivaló - © 2008 - 2024 - cicakrolmindentudnivalo.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »